Szexésnyúljork

Egy nyúl Rómában

Nos, amint már egy korábbiban említettem, odafele sima ügy volt, köszönjük vizzer, pedig mindenki ráparáztatott, hogy azok mindig késnek. Fél órát lefaragott a kapitány, aki a leszállás előtt 20 perccel ment vissza a kabinjába. Azt nem láttuk, hogy mikor jött ki onnan. Janka meg is kérdezte, hogy akkor mégis who the fuck vezette a gépet. Valszeg a másodpilóta, de azért vitzes volt a jelenet.

Odaértünk, Noncsi főbérlője jött ki értünk kocsival a reptérre. Furán vezetett az autista (autista olaszul sofőrt jelent, ezzel jól elszórakoztunk), kérdeztem is Noncsit, hogy itt valami balratartás van jobbratartás helyett? Kiderült, hogy itt nemhogy jobbratartás nincs, hanem egyáltalán nincsenek szabályok. Hát jó.

Vacsira bruschetta volt, de nem volt sehol nyitva bolt, szóval nem jött össze a welcome bebaszcsi, de sebaj. Az albérlet az egyik metró végállomásánál volt kb, 4. emelet, olyan tetőterasszal, hogy beszabehu, mondtam is Noéminek, hogy igazán mehetett volna a második félévre, mert ez a tél annyira nem partykompatibilis, mondjuk így is 10 fok fölött volt a téma, de azért mégsem az igazi bárbekjú hangulat lett volna.

Másnap áthúztunk a hostelbe, ha valaki keres rómában hostelt, akkor a Papayát ajánlom, 9 euró egy éjszaka, nettel, reggelivel, törölközővel, közel a központi busz- metró- vonatpályaudvarhoz, faszántos és decemberben nyitott, szóval még nincs lelakva. Lakótársakkal vigyázni, a távolkeletiek kikúrt korán kelnek és este 8kor már durmolnak, volt ott koreai, japán, tájföldi csaj azalatt a 4 nap alatt, mindegyik némi kis körutazást tett európában, csomóan voltak egyedül, az nekem pl tök durva volt, én nem tudnék egyedül elutazni sehova.

Lehet, hogy elfoglalnám magam, elmélkednék az élet nagy dolgain, de azért az a legjobb, ha van kivel megosztani, van kinek „húodanézz!”-ezni, meg hasonlók.

Szóval néztünk szent péter bazilikát, esett az eső, volt csomó pap meg apáca, csak úgy rohangáltak a városban szerteszéjjel, vettem rózsafűzéreket anutámnak eredeti rózsafából, faszimnak meg feketét, amiről mindenkinek azt hazudja, hogy pápai áldás van rajta. Szekszi lesz félmeztelenül ugrálva benne. Aztán spanyol lépcső, trevi kút, közben 30 fős vacsi a főbérlő albérlőivel, majd open bar disco, 10 euró és tudtunk szerezni fejenként 3 votkaretpullt, amivel totál plusszosan jöttünk ki, eltekintve a pánikroham-kezdeményemtől, ami a pultos nyomulás közben jött rám. Életemben először (és utoljára) álltam sorba bármilyen szórakozóhelyre (főleg olyan fajtára, amit utálok), durva lelkiválság, amit azonban hamar feledtetni tudott az a néhány pia. Második este egy házibuliba mentünk, spanyol erasmusosokhoz, ahol úgy berúgtam, mint még soha, ezután már minden buli szar lesz, ahogy az élet maga is.

Gin-vottka-pezsgő és narancslé illetve volt sangria is. Meg az én drága boromat is betoltam. Amit véletlenül vettem drágán. De akkor már benyomtam, ráadásul az üvege is nagyon csini volt. A faszimnak is tetszett volna. Szóval a bólés történet úgy volt, hogy szóltak nekünk, vigyázzunk vele, mert nem is vesszük észre és beüt. Na, a 6-7. pohárra ezt egyre artikulálatlanabbul és egyre hangosabban ismételgettük egymásnak, de hát ez van, nem éreztünk semmit. Utána állítólag elmentünk egy diszkóba, amiből én csak a sok lépcsőre emlékeztem, meg arra, hogy a jegyárusnak akartam mindenképp odaadni a kabátom, és egyszerűen nem fogtam fel, hogy az nem ruhatár. De amúgy teljesen úgy nézett ki. Emlékeim szerint. Persze a bárpult is folyamatosan alakot váltott, szóval erre nem alapoznék. Ja és a fél éjszaka azzal ment el, hogy megint betalált valami fiú, aki meg akart fejteni, így nem tudtam a barátnőimmel nyomulni, mert egyszerűen nem tudtam szépen bunkón elküldeni az olasz mammájába.

Mire hazakísértek már egy májkül dzsekszon nevű fiú sétált mellettem, próbálva befűzni, kétségtelenül nagyon jó szövege volt, nem tudom, hogy poénból nyomta-e vagy ez az olasz csajoknak bejön, de a kedvencem az volt, hogy eljön magyarországra és megszöktet és valami harmadik országban fogunk élni ketten. Mindenesetre vicces volt visszanézni a fotókat az estéről, de rengeteg újdonság volt benne. Az eddigi mérleg alapján négyen sírtak utánam, nemrossz, kár, hogy egyik sem volt jófaszi. Vagyis tulajdonképp nem kár, hiszen van nekem itthon, de azért mégis elgondolkodtató, és azóta is, pl a szimplában a minap, hogy hol vannak a jó pasik? Mert nem láttam egyet sem. De ez most nem ide tartozott.

Innen már kezd kiesni, de másnap reggel felkeltünk 9kor (nem nagyon tehettünk mást a kikúrt koreaiak miatt) és becsületesen várostnéztünk, immáron napsütésben. Emiatt persze rohadtmód fájt a fejünk, mert kiégette a szemgolyónkat a másnapos agyunkból. Ekkor készült az előző bejegyzésben látható MEEZ produkció is, szóval colosseum és társai. Este vacsora egy olyan helyen, ahol koktélért svédasztal volt, utána sörözés a campo de fiorin, olyan nagy kancsóban hoztam a sört, alig bírtam el a gyenge kis nyúlmancsaimmal, de fincsi volt, valami eredeti olasz sör volt, de olyan volt, mint az amerikai sörök, nem nagyon bubis, könnyen csúszós, hazafelé meg majdbehugyoztunk, de ez a 4. napra megszokott állapot lett. főleg az első open báros este után, mikor az éjszakai busz egy számunkra ismeretlen, de annál macskakövesebb útvonalon száguldott a termini felé, mi meg nem tudtuk, hogy elélvezzünk vagy bepisiljünk, de asszem mindhárman inkább a huggyantáshoz voltunk közelebb.

Macskák a városban mindenhol, a kolosszéumban is, meg úgy általában mindenhol, de vadak ám, igazi olaszmaffiózó fejjel.

Utolsó nap némi rohanás, döglés a napon a palatinuson, forum romanum megkukkantása, pentagon akarommondani pantheon, az is ottvolt a szeren. az meg külön tetszett, hogy az olaszokban van annyi tartás, hogy a mekdonácot a saját képükre formálják, ami nagyjából azt jelenti, hogy kilóg ugyan az M betű a falból, de amúgy az egész be van nőve borostyánnal ésatöbbi, egyeurós shake, fincsi, de én csak vizeltem ott. Meg mindenhol.

Kis szuvenír vásárlás, tésztacsokihasonlók aztán rohanás a reptérre, ahova most a Noncsi másik lakótársa vitt ki minket, ez sem kért pénzt. Helyette nagyon sármos és szexi volt, de ezek a szavaz túlzottan internesönelileg érthetőek voltak ahhoz, hogy a hátsó ülésen nyugodtan beszélhessünk róla. Höhö. Némi várakozás, külföldi újságok, magyar utitársak, sok a faszság körülöttünk és iszonytatóan zavar. Ott áll két lelakott kurva is, durva alkatok, miután egy órája ülünk a gépen és már mindenki nyúLtogatja a nyakát, hogy mégis mikor szállunk már fel, aztán viccelődnek, kiröhögik, geciskednek. Eztán a kapitánycsávó bemondja, hogy elnézést, van még némi papírmunka, mert az utasok biztonsága érdekében meg kellett tagadniuk az egyik kurva (ezt én mondom most, hogy tudjátok, hogy a lelakottabb kurváról volt szó) hazaszállítását. Másikeszter ekkor már egészen biztos volt abban, hogy lezuhanunk, de ez nem történt meg, átreppentünk az adrián, leszálltunk a mínusz10fokbafélméterhóba, élek, blahaéjszakain kiszállva a taxiból JEGYEKETBÉRLETEKET, majd ferenciek, faszim a konyhában vár, ennyikészvégepont, remélem mindenki élvezte, mert többször nem mesélem el. :]

u.i.lédigágá meg bekaphatja a kékerest, mert több, mint egy héten keresztül reggeltől estig, majd alvás és újra reggeltől estig a kikúrt bedromensz ment a fejemben, ami már úgy is kiborító lett volna, ha szeretem az ilyen tuskó zenét.

[2010. febr 5-9]

2 hozzászólás

Subscribe to comments with RSS.

  1. Szandi. said, on március 23, 2010 at 23:50

    hát baszki, ha adsz ki könyvet én megveszem…hallod…megveszem! :D

  2. szexesnyuljork said, on március 27, 2010 at 19:15

    a kísérletinyulaim ingyen kapják :]


heh?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: