Szexésnyúljork

1177#

Posted in alkohol, apróörömök, éjjel, partihard by szexesnyuljork on április 26, 2012

alakul a jövőhét is, lesz vintázs katikával fröccsözés és ABSOLUT pop-up vippelés. amivel egy időben a LACK bulin is ott kellene lenni. na majd mászunk. a sok ital után pedig vissza a jegyzetekhez. nyeh.

holnap. felkelni. reggel 9. vizsgafelvétel. (de az utolsó. reméljük.)

1156#

Posted in fémösz-ség, nappal, partihard by szexesnyuljork on április 8, 2012

day 17. bokeh.

hát, ezen is olyan fejem van, mintha épp azt mondanám, hogy booooookeh.

[tényleg nem tudom, miért vagyok így elkámpicsorodva, hiszen KASABIAN koncerten vagyok épp, jej! talán az elb*szódott frufrum miatt. vagy az lehetett, hogy “nyúlpöcs most tudta meg, hogy a szigeten egy viceházmester 800 forint! MENNYI???” csak ez a “mennyi??” ilyen szomorkás hangon.]

jah, közben találtam egy jobbat, de akkor már hagyom a fentit is. ez is sziget, a nagyonvip terasz. not.

1131#

Posted in alkohol, apróörömök, kaja, nappal, partihard, szerelmes nyáladzás by szexesnyuljork on február 11, 2012

azért így három nap után már tényleg kezd hiányozni a faszim. tegnap este, mikor noncsival ittunk a hideghideg nappaliban, eszembe jutott, hogy mennyire is cunci ez a cicafiú. haha.

viszont ma is betoltam egy békönös mozzarellás rukkolás sült szendót, ismét csodálatos volt (tudom, biztosan nagyon szarul néz ki ez is), de igazán álmosító. takarítanom kéne, de asszem inkább döglök. a horoszkópom is azt javasolta.

este meg anker. reméljük :] tényleg lusták vagyunk és kinn azért még hidegebb van, mint a nappalimban. nem sokkal, de azért picit hidegebb. de tegnap jó volt itthon pezsgőzni.

1109#

Posted in fesön, nappal, partihard by szexesnyuljork on január 15, 2012

tényleg kezdek elsekélyesedni (lásd a legutóbbi fészbuk státuszt és az tényleg csak egyetlen példa a sok közül – bár a sznobságot legalább hivatalosan is cáfolja), de nagyon várom ám már a tavaszt.

ez a tegnapi fashion awards akármi viszont meglehetősen fostos volt, az emberek még mindig ijesztőek és ugyanazok, a kiállítás pedig koncepció nélküli és hiányos volt! (főleg a fényes papírra nyomtatás – hát ez kinek a hülye ötlete volt?) várom már a jankát nagyon, hogy feldobja a társadalmi életem, amit jelenleg csak az ingyenpia* tart életben.

*ez megmagyarázza a karrier-választást.

1098#

Posted in alkohol, apróörömök, éjjel, kaja, nappal, partihard, porn by szexesnyuljork on január 2, 2012

élek, meg minden, csak patakokban folyik a pezsgő (mint anyáék 1980-as bulgáriai nyaralásán) meg a keksz (ebbe nem akarok belegondolni), úgyhogy még tanulni sem volt időm, de úgy látom, hogy erre a “majd téliszünetben belehúzok” dologra mindenki rendesen ráb*szott.

én is.

mindenesetre azért évbúcsúztatónak sütöttem jó kis marhasteaket, az enyémet véresen, míg a férfi erősen átsütve szereti/te volna, de ezt még tanulnom kell.

amúgy a szilveszter “cunci” volt, jókat ettünk, ittunk, igencsak nemzetközi közegben (ezt is felfoghatom tanulásnak?), itt voltak az én kis barátnőim (nagy részük), és éjfélkor (is) az ablakunk alól lőtték fel a tűzijátékot, szóval ismét bebizonyosodott, hogy a legkirályságosabb helyen lakom. és most már pélóbarna is.

na hát mindenkinek legalább olyan jó tizenkettőt, mint az én tizenegyem volt. meg persze nekem is. [bár apa, és a legtöbb ember pesszimista, mondván, ez egy átlagos év volt: rosszabb, mint az előző, de jobb, mint a következő. haha. hát én próbálom homokba dugni a fejem ezen a téren és csak azokon a dolgokon problémázni, amik ellen tehetek is valamit.]

1071#

Posted in alkohol, éjjel, önsajnálat, fémösz-ség, fesön, partihard by szexesnyuljork on december 3, 2011

tegnap tehát elmentünk arra a bizonyos divatbemutatóra, ami – négy, sajnálatos módon igen gyenge bemutató után – inkább celebeseménnyé avanzsálódott. borzasztó volt, a meghívott tömeg színvonala pedig kifejezetten szánalmas. rájöttem arra is, hogy sosem fogom úgy érezni, ez az életcélom és, hogy az év egyik legfontosabb eseményén vagyok jelen. persze ehhez az is hozzátehetett valamit, hogy ez a konkrét “esemény” nagyon gyenge volt. ettől függetlenül tele volt olyan kiégett harmincas sznob kurvákkal, akiknek tényleg ez a lényeg. megnyugodtam hát, maradhatok továbbra is a szarkasztikus kívülálló, és sokak aggódása ellenére nem lettem egy, a fentiekhez hasonló sznob picsa. igazán sajnáltam a cirka húsz méterrel felettünk lévő galérián láundzsos-cuncimunci számokat játszó együttest, mennyire leköphették magukat ma reggel. ja, és majdnem el is felejtettem megemlíteni, hogy a műsort lilu vezette, tiszta valóvilág fíling volt :D haha. az egyik sznob házaspárra meg rásóztak félmilláért egy mihalik enikő fotót. (persze megint negatív leszek: 1. nekem nem tetszik a kép, mert eléggé aránytalannak néz ki a csaj ebből a pózból. 2. egy fotó nekem sosem lesz olyan egyedi alkotás, amit megérni megvenni. hiszen azt akárhányszor előhívhatják.)

a megjelentek viszont határozottan parasztok voltak, de sajnos sok más “magyar” sztereotípiát is megerősítettek. igen, ez a mariahilferstrassés “ne-lopj-magyar!” sikersztori sajnos még ma is megalapozott. annyira, hogy nem is érdemeljük meg ezeket a meghívásokat. komolyan. (no persze nem én, én tisztelet- és illemtudó vagyok továbbra is. kleptomán meg annál kevésbé.) a tegnapi ingyenes, VIP eseményen ugyanis valaki nem átallott ellopni két üveg absolut vodkát az egyik mixerpultról. ez csak egy példa, aminek szemtanúja is voltam. hmm, a harmincas kiégett sznobok mellett ezen kívül voltak részeg, rettentően túlértékelt balfasz magyar “divatbloggerek” is. mindeközben, valakik – talán a vodkatolvajok – lelopták a fényképezőgépem sapkáját. biztos viccesnek találták, ezúton is gratulálok nekik.

ráadásul a fingerfood falatka tegnap a sushit jelentette, amit ugyebár kihoztak a barbár faszoknak, akiknek nagy része – sznobsága ellenére – nem tudta kezelni sem a pálcikát, és a wasabi-gyömbér mostmivanhogykelleztenni dolog is kudarcot vallott. az persze a catering hibája, hogy a szójaszósz lazán elfelejtődött. mindegy, benyomtam néhány rákfarkos meg lazacos nigirit, meg egy-két avokádós makit (az ízetlen, ben bácsiéra hajazó rizsről már inkább nem ejtenék szót), aztán el is ment a kedvem. az meg a másik, hogy egy állófogadásra aztán egyáltalán nem a leginkább megfelelő választás a sushi. szerintem. a kuponos megoldás jó volt – három koktél mindenkinek – pont elég ahhoz, hogy ne baszhasson be senki csúnyán (no persze sokan sefteltek egymás közt ezekkel is, úgyhogy volt néhány szétcsúszás), nekem személy szerint másfél koktél ment le, nem csak azért, mert mindnek borzasztó íze volt, hanem abból a meggondolásból is, hogy tulajdonképp tele voltam nyomva neocitran-nal és algoflex-el.

persze volt valami VVIP rész is, ahol aztán már tényleg csak a nagyon nagyon fontos vendégek lehettek, ott nem csak sushi volt. pisildére menet betévedtünk, de a wc az ellenkező irányban volt, úgyhogy ki is fordultunk inkább. goodie bag is csak nekik járt, úgyhogy most elmondhatom, hogy eddig tényleg az októberi marie claire fashion days vitte a pálmát vendéglátási szempontból. kollekció szempontból meg a tavaly májusi budapest looks. remélem idén tavasszal már alkotnak valamit a tervezők, bár ahogy a múltkori előadáson hallottam, elég szarul állnak a tavasz-nyári kollekciók :/

ja, és persze megint betalált valami fasz. a múltkoriból tanulva most próbáltam nem túl bunkó módon elhajtani (állítólag tényleg nagyon kegyetlen vagyok ilyen téren, de a múltkoriaknak pont ez imponált…), de ez sem jött be. nem tudom, hogy hol van az a szint, ami után nincs bűntudatom, nem veszek rá senkit az öngyilkosságra, de nekem sem kell önfeláldozóan elviselni semmi nyomorékot fél percnél tovább. az útlevelét viszont ott toltam volna bele az iratmegsemmisítőbe, mialatt fél kézzel kitépem a nyelvét tőből, amikor a vezetéknevem találgatása kapcsán szóba jött debrecen, amire ez a kiváló fiatalember azt választolta: “nem tudom, merre van debrecen, mert hét évig külföldön éltem.” hát akkor takarodj vissza oda, ahonnan jöttél, a kurva anyádat. (szerintem.)

viszont azt hozzá kell tennem, hogy a vaníliapudingos gyümölcskosárka finom volt. én pedig csinos. as you can see.

hát ez történt tegnap este. (utána felkeltem, vettünk igényes linóleumot – tudom, ez némi ellentmondás :D -, leterítettük és beépítettük a konyhát. still only 80 percent finished. én sörrel és rakott krumplival járultam hozzá, állítólag az se’ volt szar. végig dokumentáltam fotókkal, de kábelem a feltöltéshez még mindig nincs a géphez, tudjátok, amiről tegnap lelopták a sapkát. nem tudom elégszer megköszönni.)

hogy valami pozitív is legyen (mert ezek után azt hiszem, megérdemlem), találtam végre egy, azaz egy darab magyar, de igényesebb fajta divat-is blogot, úgyhogy linket is kap.

1048#

Posted in abród, éjjel, fémösz-ség, fesön, partihard, zene by szexesnyuljork on október 23, 2011

szóval az egész úgy kezdődött, hogy rettentően örültünk magunknak, több mint egy hónappal a koncertdátum előtt már az egész metróhálózatot kinyomtattam, mert hát ki tudhassa mi lesz. aztán a koncert előtti napon liam “köcsög” gallaghernek megfájult a torka és lemondták a koncertet – a másnapi berlinire persze már meggyógyult -, a buszjegy pedig már nem volt visszaváltható. mivel az ingyen szállás is el volt intézve, gondoltuk, tekintve, hogy úgyis szerettem volna valamit csinálni, moziba menni, hasonlók, tudjátok… ki is kimentünk bécsbe. a stephansnál nagyjából 5 perc múlva megláttam a forever 21-et, amiről nem is tudtam, hogy van a sógoroknál – kaptam (magamtól) egy cunci pulcsit.

utána szépen továbbmetróztunk a lakás felé – külváros, egy átszállással nagyjából 10 perc a belvárostól, na a metrót irigylem tőlük, de azt nagyon -, mert már kezdett esteledni, bécs meg nem egy partihard város. akkora wiener schnitzelt toltunk a képünkbe, hogy én olyat nem is tudom mikor láttam – pedig wienerből mindig szépet látok, de azért a schnitzel az schnitzel. tehát, schnitzel house – második generációs török bevándorló akkora nyershúst lebegtetett meg előttünk, miután persze aggódva megjegyezte, hogy sajnos csak disznó hús van, a csirke elfogyott. no ez persze nem csoda a bevándorló kerületben, de a mi vallásunk szerencsére nem tiltja, mondtuk, hogy a disznaj a legjobb, idevele, mit aggódik. úgyhogy a hatalmas nyers húsokat szépen belelebegtette a lisztbe-tojásba-zsemlemorzsába (zsömlyemorzsa természetesen). és ott sütötte ki. méghozzá külföldi olajban, amihez én különösen vonzódom. valahogy mindenhol – jó mindenhol még nem jártam, de skóciától rómáig elég sok helyen ezzel a másik fajta olajjal főznek mindent. és sokkal jobb az illata, mint az itthoni utcai olajszagnak. de szerintem sokan tudják most, hogy miről beszélek. mmm, intoxicating. ezt leöblítettük egy gösserrel, ami a schnitzel láncban olcsóbb volt, mint a kocsmában. ami szerintem vicces. ezek után egy ideig keringtünk az utcákon, mert nem találtunk egy kocsmát sem, aztán persze mégis. oceans’ 14. gondolom a híres filmtörténeti trilógiát szerették volna folytatni. bőrfotelek, kiégett 30as nők és kigyúrt bevándorlók között fogyasztottunk el még néhány zipfert/gössert és még valami fajtát, csak annyira becsípve, hogy a lakásba visszaérve az Uram még egy óráig kutasson elemek után a kábel tv távirányítójába, hiszen osztrák pornót akart nézni. de nagyon. mindenesetre fél8kor már a visszabuszon ültünk – az ilyen alvástalan koránkelések fizikai fájdalmat okoznak… borzasztó volt… – ami a munkahellyel szemben tett le minket, így belibbentünk egy rövidke cikkre és egy ebédre.

fájó szemekkel mentem haza vinnyogó macskát etetni, hogy aztán persze ne aludjak egy órácskát sem a marie claire fashion days VIP (mondom VIP – olyan MENŐ!   :DDDD) nyitója előtt. amin by the way iszonyat sokat röhögtünk noncsival, a “fotósommal”. én ülő jegyet kaptam, ő pedig állót. ami nem igazán lepett meg, álló jeggyel nem lehetett leülni. viszont ami már röhejes volt, ülő jeggyel nem állhattam. végül persze megoldottuk, egy szép kis boltívben ittuk le magunkat az ingyen koktélokkal és pezsgőkkel a bemutatók végére. amiből most tényleg csak a nanushka tetszett. ja meg a USE, ami meglepett, mert a mindig jobb Nubu például most nagyon béna volt. a többi meg szokásos. utána – nem is tudtuk, de – fogadás is volt, nagyon fincsi dolgokat ettünk, jó kis libamájpástétomot, igazán trendi műanyag pohárkákból, és fotózkodtunk is valami mosóporos papírdoboz előtt. (amiben egy laptop volt elrejtve, meglestem! :D) sok volt ott a köcsög, janka biztos örült volna, hogy láttuk SP-t, aki janka legutóbbi információja szerint a flour nevű együttesben játszik. ezért én irigylem jankát. én ugyanis olvasok velvetet, így tudom, hogy ki az az SP. és majdnem felismertem egyből. a többi csini celeb luvnyában meg noncsi segített – mint hivatalos sajtófotósnak, neki tudnia kell :D – egyedül a kontrollos medvelány-esztert ismertem fel, mert ő nagyon cunci. aztán két, a bennem kialakult sztereotípiát korántsem meghazudtoló ibs-es köcsög zaklatott minket, amikor már csak az igazán ingyenélő alkoholisták voltak ott, úgyhogy végül mi is inkább leléptünk.

hát volt nekem egy ilyen csütörtök-péntekem. amit pedig megtanultam a koktélokról: ott helyben hányingered van, viszont másnaposság nincs. nehéz döntés, de asszem maradok a sörnél. csak azt az ilyen celeb eseményeken nem osztogatnak.

decemberben pedig állítólag kimegyünk még egyet bécsezni. régebben azt szerettem volna, ha bécsi karácsonyi fények alatt kérik meg a kezem, miután a gyűrűről leszopogattam az őt rejtő sacher torta maradékát, az osztrákokat azonban utálom, a sachert meg meguntam, mert anyáék minden cukrászdából azt hoznak nekem évek óta, és az nálunk elég gyenge minőségű ám! de attól még mindig verhetetlen élmény, amikor bamba turisták belédkönyökölnek és elsodornak a rathaus előtti vásáron. persze valszeg nem lesz még erre sem pénz, tekintve, hogy a munka és a konyhaprojekt mennyire szarul áll. no de ez egy szép beszámoló volt, nem akarom elrontani szomorú dolgokkal, mint például, hogy most mindenki szopat, család, munkahely egyszerre és persze az egészet csupán csak egy emberre tudom önteni, mert a szülőkkel ilyesmiket nem beszélek meg. inkább nekikezdek a 80 oldalas szakdogámnak (nehogy “ismét csalódást okozzak itthon”), amibe újságcikkeket nem tehetek, csak lektorált tanulmányokból dolgozhatok, mert az a professzionális és ajánlott a CEU könyvtárában is eltölteni néhány napot. mert azt úgy illik. pff, köcsög corvinus.

na tessék, most örültök?    (én mondjuk büszke vagyok magamra…)

1012#

Posted in marcel, nappal, partihard by szexesnyuljork on szeptember 2, 2011

marcipán is partizott tegnap.

partizott hard.

1003#

Posted in éjjel, partihard by szexesnyuljork on augusztus 27, 2011

itthon, épseggben – súlyt még nem mértem, de biztos hízásban.
álljon itt ez, igazából fingom sincs milyen (lesz) ez a doboz, miután ma szépen megnyitják, és azt sem tudom, kik csinálják, de ez a videó igen jó. érted. rím. haha.

(a legviccesebb már indítás előtt is látható. okos jútúb, okos somlók. :D )

na de majd valamikor elnézünk. ahogy látom a felhozatalt, jobb is, hogy nem tömörülök oda a nyitóra…

1001#

Posted in alkohol, apróörömök, önsajnálat, nappal, partihard by szexesnyuljork on augusztus 23, 2011

ami meg az aktualitást illeti: jelenleg balatoni nyár egy családias szoci üdülőben, üvöltő gyerekek és panel-prolik között, viszont csukott erkélyajtóval meg kicsit bepárásodik a szoba. nehéz. vettünk bort is, elkövetve azt a hibát, amit én már oly’ rég nem: bornyitó sehol. viszont a parton minden viszki néccáz, és azt hiszem sokat elmond rólunk az, hogy törülközőnket és új gyékényünket inkább a 10 percre lévő fröccsöshely elé terítjük ki, mint a szálloda saját partszakaszára.

egy hét múlva szülinap, idén nem marad el a családi ünneplés sem, úgyhogy remélem jó lesz. főleg ha háromszor ünnepelnek, az igen kedves. bírtam volna egy negyediket is, de külföldiköcsög!! barátnők hiányában idén az marad el. sziasztok eszter és janka, tudom, hogy hallotok! (:]) mindenesetre én felveszem a báli ruhám és tolunk egy kis fogasházat, vagy ami épp. csináltam volna bulit is, de valahogy a külföldiköcsög!! barátnők hiányában az is furcsa lenne, tekintve hogy a hivatalos másik legjobb barátnőim még egy bulimon sem attendoltak, hogy ilyen szép szóval éljek. viszont mégis jó lenne, és talán a jövőre nézve lassan hagyományt építhetünk, ugyanis ebben a szeptember elsejében az lett mára a legjobb, hogy a Férfi szülinapja meg három nappal később van. így tehát értelmet kapna egy nagyobb buli. olyan közös langyi köcsögség. mint amikor a hátam mögül beinteget a skype-ba a másikeszternek. (az olyan “párom”-os. gyakorlunk az “élettársam”-ra.) szóval valamiféle zenés-italos mulaccság talán lesz, csak később, esetleg szeptember végén, mondjuk miután befejeztük a festést, hogy legyen mit összehányni, de még jó idő legyen. vagy majd valami beköltözős témájú rendezvény lesz ebből? nos, ezt még senki sem tudhassa, ahogy azt sem, hogy kit hívnék meg. elvégre nem vagyok én socialbunny. de nem is kell ezt erőltetni.

ami még rettentően izgat a napokban – abc sorrendben: beköltözés, felújítás, fodrász, gardrób szoba (cunci flash!), munka, pénzpénzpénz, szakdogatéma. no meg a szánsájn. hahh!